Németországban már folyamatban van annak jóváhagyása, hogy egy harmadik ország közbeiktatásával 400 darab rakétagránátvetőt juttassanak el Ukrajnának – jelentette ki egy uniós diplomata szombaton a Reutersnek.
Már előre figyelmeztetett a német kancellár, hogy Ukrajna területi integritásának megsértése esetén készek beáldozni a már elkészült Északi Áramlat 2 gázvezetékpárt is, és kedden délben lényegében ezt jelentette be Olaf Scholz. A hírre az egyébként is határozott emelkedést mutató európai tőzsdei gázárak még nagyobb emelkedésbe kapcsoltak. Éppen erre utalva az orosz miniszterelnök a német döntésre úgy reagált: "üdv az új világban, amelyben az európaiak majd 2 ezer euróért kapják a földgázt", így tehát a plusz szállítási kapacitás kiesése és a folyamatos erős európai/német gázkereslet tartósan extrém magas gázárak felé mutat.
Megkezdik a koronavírus-járvány ötödik hullámának lassítását szolgáló szabályok visszavonását Németországban, a szövetségi kormány és a tartományi kormányok szerdai megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb korlátozást megszüntetik.
Jó jelnek nevezte az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok egy részének visszavonásáról szóló bejelentést Olaf Scholz német kancellár, miután kedden Moszkvában több mint három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden találkozik Olaf Scholzcal. A német kancellár Orbán Viktor és Emmanuel Macron után már a harmadik európai vezető, aki februárban a Kremlben jár, és ugyancsak a harmadik európai vezető, akit a 6 méter hosszú tárgyalóasztalánál fogadott Putyin. Közben egy olasz lapnak megszólalt a híressé lett asztal készítője.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Németország és szövetségesei készek komoly párbeszédet folytatni Oroszországgal az európai biztonságpolitika vonatkozásában – írja a Reuters.
A moszkvai vezetésnek sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte a német kancellár hétfőn, kijevi és moszkvai útja előtt.
Oroszország bármelyik nap megindíthatja invázióját Ukrajna ellen és várhatóan meglepetésszerű ürügyet kreál majd erre – mondta vasárnap Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Az oroszok továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy hisztériakeltés folyik, nem terveznek támadást. A következő napokban a német kancellár próbálhatja elsimítani a viszályt, Olaf Scholz előbb Kijevbe, majd Moszkvába utazik tárgyalni.
Február 16-án, szerdán indíthat támadást Oroszország Ukrajna ellen az amerikai kormány helyzetértékelése szerint, amelyet pénteken megosztott európai szövetségeseivel - jelentette a Der Spiegel című német hírmagazin.
Oroszországnak nem szabad alábecsülnie az Európai Unió és a NATO egységét és határozottságát - mondta Olaf Scholz német kancellár az ukrán-orosz katonai feszültséggel kapcsolatban csütörtökön a balti államok vezetőivel folytatott megbeszélése előtt.
Nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha agresszióra vetemedne Ukrajna ellen - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök kedden Berlinben.
Joe Biden elnök amerikai idő szerint hétfő délután beszél az európai vezetőkkel, miközben azt fontolgatja, hogy az ukrán és az orosz határon gyorsan romló biztonsági helyzet közepette katonai állományt és felszerelést telepíthetnek a térségbe - számolt be az amerikai CNBC.
Németország semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának most, az Oroszországgal fennálló feszültség idején, de tábori kórházat igen - jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter egy interjúban, amely vasárnap jelenik meg annak apropóján, hogy több NATO-tagország fegyverekkel segíti Ukrajnát.
Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, minden szankciós lehetőség szóba jön, akár az Északi Áramlat 2 leállítása is – küldte a rendkívül fontos szignált ma az oroszok felé is Olaf Scholz német kancellár.
Újabb tárgyalási fordulót kell tartani az ukrán–orosz határ térségében kialakult feszültség enyhítéséről a NATO–Oroszország Tanács keretében – jelentette ki az észak-atlanti szövetségi főtitkára kedden Berlinben.
Tizenhat évnyi kormányzás után távozott hivatalából Angela Merkel. Németország első női kancellárjának történelmi jelentőségét kár lenne tagadni, és ez nemcsak Németországra, hanem Európára is érvényes. A politikus hazájában még a mai napig is kiemelkedő népszerűségnek örvend. Olyannyira, hogy még az új kancellár, a rivális pártban politizáló Olaf Scholz is Merkel örököseként kívánta magát beállítani a választási kampány során. Az vitathatatlan, hogy a Merkel-korszak hagyatéka még évtizedeken át éreztetheti hatását a kontinensen. Ennél azonban érdekesebb kérdés, hogy miként válhatott egy politikába viszonylag későn becsatlakozó keletnémet kutatóból Európa de facto vezetője.Többek közt ezekről beszélget a Portfolio podcastjában Orosz Márton és Palkovics Máté, a Portfolio elemzője.
Olaf Scholz állítólag személyes felügyelete alá kívánja helyezni a német-orosz kapcsolatok kezelését, amellyel lényegében szűkítené a Moszkvával szemben kritikus külügyminiszterének mozgásterét – írja névtelen forrásokra hivatkozva a Bild.